Ez már a jövő: elsőként az ELTE üzleti képzéseiben kezdik oktatni a mesterséges intelligenciát

Egy speciális kurzus a generatív mesterséges intelligencia felelős és etikus használatára készíti fel a hallgatókat, olyan készségeket adva nekik, amelyek komoly versenyelőnyt biztosítanak számukra a munkaerőpiacon. Margitay Tihamér, az ELTE Gazdaságtudományi Karának dékánja az InfoRádióban elmondta: az MI-oktatás teljesen alkalmazásfókuszú lesz. Azt tanítják majd többek között a hallgatóknak, hogy a gazdasági problémák megoldásában milyen alkalmazásokat és hogyan célszerű használni.

A beszélgetés során felidézték, hogy az ELTE Gazdaságtudományi Kara (GTK) 2024 nyarán döntött arról, hogy integrálja a mesterséges intelligenciát saját oktatási programjába. 

Az első lépés az oktatók felkészítése volt, akik ennek köszönhetően nemcsak a képzés során, hanem később a tantárgyak fejlesztésénél és kutatómunkájukban is eredményesen tudják használni az MI-t. Ehhez a GTK egy kézikönyvet is készített az MI etikus és hatékony alkalmazásának irányelveiről. Ezzel párhuzamosan elkészült az a tananyag is, amellyel az MI-technológiák alapjait és felhasználási módjait tanulhatják meg a hallgatók – ismertette a lépéseket a kar dékánja.

A gyakorlatra helyezik a fókuszt

Margitay úgy fogalmazott, a márciusban, az üzleti képzésekben induló mesterséges intelligencia oktatásban a közvetlen felhasználások kerülnek fókuszba, vagyis a gyakorlatban nem a mesterséges intelligenciát vagy annak történetét fogják tanítani, hanem azt, hogy 

illetve az esetleges buktatókra is felkészítik a hallgatókat. 

A dékán hozzátette: a tanulók így megtudhatják, hogyan lehet a legjobb eredményt elérni az emberi ismeretek és a mesterséges intelligencia kombinálásával. „Az egész program egy projektfeladat része, gyakorlatilag egy szakdolgozat keretében valósul meg” – magyarázta az egyetemi tanár.

Margitay Tihamér kitért arra is, hogy az MI egyik leghasznosabb funkciójának azt tartja, hogy adott tananyagból feleletválasztós kérdéseket is tud készíteni, de ezen kívül ppt-ket (powerpointos prezentációkat) csinál, korrektúrázza a szövegeket, ellenőrzi, hogy megfelelő-e a gondolati struktúra.

„Az üzleti életben is az a fő kérdés, hogy mi az eredmény” 

Szó esett a beadandó munkák és a szakdolgozatok ellenőrizhetőségére is a mesterséges intelligencia korszakában. Mint mondta, „két nagyon kellemetlen hatással jár”, ha a hallgató a saját munkájának kiváltására használja a mesterséges intelligenciát. Az egyik, hogy nem sajátítja el azokat az ismereteket, amelyekkel tisztában kellene lennie az adott üzleti probléma megoldása során. A kar dékánja kiemelte, hogy 

hiszen ezzel a módszerrel a tanulók útmutatások alapján önállóan megoldják a feladatokat. Ha kizárólag az MI-t használnák, nem tanulnának semmit – vélekedett a műsorban.

Azzal folytatta, a másik nehézség, hogy az oktatóra nagy felelősség hárul, hiszen ki kell valahogy derítenie, hogy egy feladat megoldásánál mennyi munkát végzett a hallgató és mennyit csinált meg belőle a mesterséges intelligencia. Margitay Tihamér szerint ez a probléma megmarad, de úgy véli, 

Megjegyezte, ebben a rendszerben úgy specifikálják a feladatokat, hogy belekalkulálják azt, hogy az illető úgyis mesterséges intelligenciát fog használni. „Nem a saját munka és a mesterséges intelligencia hozzájárulásának az arányát fogjuk nézni, hanem azt, hogy milyen munka születik, hiszen végül is az üzleti életben is az a fő kérdés, hogy mi az eredmény” – jegyezte meg a dékán.

Margitay Tihamér végül azt is hangsúlyozta: ahhoz, hogy szélesebb körben is oktassák a mesterséges intelligencia használatát, az egyetemeknek is kellő tapasztalatra lesz szükségük.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay